Évek óta először ünnepelhetünk együtt, elsőtől nyolcadik osztályig, hiszen a koronavírus-járvány miatt csak online vagy részlegesen nyilvános ünnepségeket tarthattunk idáig – mondta Barták Péter intézményvezető-helyettes március 14-én a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtár színháztermében tartott megemlékezés köszöntőjében.
Kőmives Judit távollétében tartott ünnepségen Barták Péter emlékeztette a tanulókat az 1848-as márciusi ifjak hazaszeretetére, tenniakarására és bátorságára, amellyel Pesten 175 évvel ezelőtt a hazájuk szabadságáért, a függetlenségért és a demokráciáért küzdve csatlakoztak a párizsi és bécsi forradalmakhoz. Vajon közülünk hányan tennék meg ezt, hasonló történelmi helyzetben? – tette fel a költői kérdést.
Az ünnepi műsor a Himnusz eléneklésével kezdődött. Iskolánk hagyományihoz híven a hetedik évfolyam tanulói adták elő a verses, zenés történelmi megemlékezést, amelyet Farkas Zsuzsanna tanárnő állított össze és az osztályfőnökök: Ácsné Kerekes Gabriella és Béni Norbert tanítottak be. A szereplők piros, fehér, zöld pólóit iskolánk szülői munkaközössége biztosította, köszönjük támogatásukat.
Megidézték az 1848. március 15-én történteket, az akkori eseményeket a Pilvax kávéháztól a múzeumkerti gyűlésig, Petőfi Sándor Nemzeti dalának elhangzásáig, Táncsics kiszabadításáig, a 12 pontig.
A műsor megemlékezett a forradalmat követő független Magyarország szabadságharcáról, a császári osztrák és cári orosz hadsereg túlerejéről, ami végül a bukáshoz vezetett. Ugyanakkor a harc nem volt hiábavaló, hiszen máig ható példát adott a mai fiataloknak is bátorságból, hazaszeretetből. A műsor, amelyet a települési rendezvényen is előadunk március 15-én, a Szózat hangjaival ért véget.
